Vágy és valóság

Ha már tippeltünk, összegezzük is, mi jött be és mi nem.

A Zsebe-féle szavazást szerencsére már mindenki elfelejtette, jobb is. Isti még sok vébén megmutathatja, mit tud valójában.

A férfi váltót a szavazók fele hatba várta, és az eredménylistán ott is végzett. A valós erőviszonyokat tekintve azonban annak a 35%-nak lett igaza, aki 7-10. közötti helyre tartotta jónak a fiúkat. A lábukban benne volt egy valós hatodik hely, ami szenzációs lett volna. Reméljük, még sok évig folytatják mind a hárman, és húzzák magukkal a többi fiatalt.

Megoszlottak a vélemények arról, hogy Gyurkó Fanni hanyadik helyen hozza a női váltót. Az optimistáknak lett igazuk, mert Fanni nagyszerűt futott, mindössze 1 perc 16 másodperc hátránnyal jött a hetedik helyen. Ezt konkrétan 23% találta el, de nyilván a 0-1 percre szavazó 22% sem elégedetlen. A pesszimisták pedig legközelebb gondolják meg.

Kovács Ádámról a szavazók 47%-a gondolta úgy, hogy hosszútávon képes tízbe kerülni. A holtversenyes 17. helyet tartalmazó 16-20-as sávra csak 10% szavazott. Azt hiszem, Ádámmal kapcsolatban kicsit túlzók voltak a várakozások. Azt idén is bizonyította, hogy ott van a világ élmezőnyében, és pár éven belül bármire képes lehet.

53% úgy vélte, hogy hosszútávon születik a legjobb egyéni magyar helyezés; ez így is lett, Ádám 17. helye minden idők hatodik legjobb magyar férfi hosszútávú eredménye (holtversenyben Kelemen Jánossal, aki a második legjobb eredményt, a 15. helyet is bírja, Lantos Zoltánnal együtt).

Hogy milyen haszonnal járhat egy sikeres vb és Hungária Kupa, arra 70% válaszolta azt, hogy lesz egy szép emlékünk (ami azért nem elhanyagolható haszon), a második és harmadik legtöbb szavazatot a tájfutás ismertségének növekedése, illetve versenyzőink elismertségének növekedése kapta. Én a tájfutás ismertségével kapcsolatban kicsit szkeptikus vagyok, azonban Gyurkó Fanni remek váltófutását, Őry Eszter vagy Szabó Bandy döntőbe jutását és a többiek jó eredményeit sokan látták a világ tájfutói közül, és bekerülhetnek az ismerősen csengő nevek közé.

A következő magyar egyéni világbajnokról 29% véli úgy, hogy az idei csapattagok között keresendő, 33% úgy, hogy a mai fiatalok közül fog kikerülni. Így legyen vagy úgy legyen!

Érdekes, hogy 77% úgy vélte, hogy férfi sprintben van esély megdönteni az eddigi magyar helyezés-rekordot, és 62% úgy, hogy férfi középtávon (is). Az egyéni számok közül végülis valóban sprintben került a legközelebb Lenkei Zsolt a korábbi legjobb eredményhez: Doma 20. volt Svájcban, Zsolti most 25. A hivatalos eredményeket tekintve azonban az a 10 ember járt legközelebb az igazsághoz, aki a férfi váltóra tippelt, hiszen a 3. és az 5. hely között csak 2 a különbség.

Az elégedettségi felmérés még folyik, legtöbben azt mondják, reálisan erre lehetett számítani. Én a nagyon szép szereplésre szavaztam, mert 18 döntőbe jutási kísérletből csak 5 nem sikerült, ebből kettő, Simon Ágié sprintben és Szerencsi Ildié középtávon nagyon kevésen múlott. Ez 72%-os bejutási arány, ami magunkhoz képest nagyon jó. Persze jövőre cél a 85, két év múlva a 100%!